Emlékszel arra, amikor gyerekként megbántottak, kinevettek, magadra hagytak? A gyerekek törékeny lelke fájdalmasan tud sajogni minden bántás hatására. Aztán persze felnőve a lelked valamelyest megkeményedik, és jobban bírja az élet pofonjait, már nem sírsz, nem sajog. Inkább visszavágsz, kiabálsz, támadsz az első pici jelre. Kialakítottad az önévelmi mechanizmusaidat, vagy ütsz, vagy elkerülöd a pofonokat. De minden újabb sérelem felszakít egy régi sebet belül, ami újra fáj, sokszor begyógyíthatatlanul. Pedig a szeretet törvényét kellene követnünk, de a mai kor embereinek még ehhez nagyon sokat kell fejlődniük lélekben, önismeretben.
Kattints ide a teljes cikk elolvasásához!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
